Rég nem írtam semmit két okból: nem igazán volt ötletem miről írjak, de leginkább időm nem volt rá. Kitaláltam pár témát, de nem dolgoztam még ki őket, illetve úgy érzem nem tudok róluk annyit írni, mint a korábbi posztokban. Vagy én nem tudok annyit róluk vagy nekem nem olyan érdekesek, hogy sokat írjak ezen témákban. Midegy is, elengedtem ezt a részért, leírom amit gondolok róluk aztán megy az élet tovább.
Szóval bear market, azaz medve piac. Mi ez egyáltalán?
Nem bonyolult, ez a bull market, vagyis a bika piac ellentéte. Na most jól megmondtam, mi? 🙂
Itt ez a kép, segíteni fog:
Tehát a bear market nem más, mint egy pesszimista, eső (csökkenő) piaci trend, ami legalább 20%-os esést jelent a korábbi (aktuális) legmagasabb ponttól. Ez „hála” a most zajló Orosz-Ukrán konfliktusnak, az ebből fakadó energia válságnak már itt is van – 2022 nem éppen a legjobb tőzsdei év. A bull market ennek ellenkezője, optimista hangulat, 20% növekedés korábbi esések után, vagyis a piacon az árfolyamok emelkednek.
Röviden leírom a saját szavaimmal mi történik ekkor bear market esetén: Szépen lassan megtorpan a tőzsdei növekedés, egy-két befektető emiatt eladja a papírjait és behúzza a hasznot (ők a nagyon okosak). Ez a jelenség, karöltve a fizetett negatív töltetű hírekkel, megspékelve valós politikai – lásd háború – és gazdasági negatív eseményekkel elkezd gyorsulni. Egyre többen úgy érzik, hogy ki kell szállni, ezért egyre többen adják el a papírokat. Emiatt az árfolyam elkezd még jobban esni. Tovább gyorsulunk. Pánik tör ki a tőzsdén, esik az összes papír árfolyama (azoké is, aminek az iparágára vagy pénzügyi teljesítményére semmilyen vagy kicsiny hatással van a válság), ezért megint sokan eladják a részvényüket, hogy ne bukjanak többet. Emiatt még jobban esik a tőzsde és még nagyobb pánik lesz. Ez egészen addig tart, míg a pánikolóknak már nincs mit eladniuk és jönnek azok az emberek akik nem pánikoltak, hanem várták a hullám alját és jól bevásárolnak (ők is okosak, lehet hogy akár ugyanazok emberek, akik korábban a hullám tetején eladtak). A vásárlások miatt újra megy fel az árfolyam, és ha ez tartós és 20%-nál nagyobb, akkor máris bika piac van megint. Bezárult a kör, kezdődik elölről a cirkusz. Mindig ez van. Eddig mindig megfordult (lásd lenti kép), az egyedüli tényező, amit senki nem tud (és ez adja a pikantériáját is) az idő. Vagyis, hogy mikor van az alja és mennyi idő alatt fordul meg. Az én tapasztalatom, hogy a felgyorsult világunknak köszönhetően az ilyen hullámok is hevesebbek – vagyis nagyobb a kilengés – de gyorsabb a viszapattanás. Például amikor a Covid-19 hivatalosan is beütött, akkor kb 1 hónap alatt szakadt be a piac (2020 február 20 körül elindult lefelé, az alja 2020 március 20-án volt), aztán visszapattant kb 5 hónap alatt (2020 augusztus 20-án már megint a 2020 februári szinteken voltunk).
Ezt az ábrát itt már mutattam, de megmutatom megint. A Dow Jones Index árfolyamának mozgása a kezdetektől, azaz 1900-tól:
Ami szerintem nagyon fontos és sokan elfelejtenek:
- A medve piac nem tart örökké, tehát meg fog fordulni és újra bull piac lesz
- Nem kell megjósolni sem az alját sem a tetejét, hogy jól gyere ki belőle – mindjárt leírom, hogy milyen módszerrel
- Ritkán fordul elő (kb. 2-3 évente egy kisebb és kb. 10 évente egy nagyobb piaci esés szokott lenni)
- Alapvetően örülni kell neki – ezt is mindjárt megérted miért
- Don’t panic 🙂
Nem kell jósnak lenned
Az alapvető probléma az, hogy az emberek megpróbálják kitalálni, hogy hol tetőznek az árfolyamok, és ott eladják a papírjaikat, illetve hol van a piac alja, ahol majd jól bevásárolnak újra. Elárulom, hogy ez lehetetlen. Nem csak Neked vagy nekem, bárkinek a világon.
Nem azt mondom, hogy nincsenek jó szakemberek, akik eltalálják néha, vagy akár hosszútávon többször is az adott hullám tetejét vagy alját, de ők is sokszor tévednek. Csak mivel hosszú éveken át csinálják jól, ezért elég, ha csak egy picivel többször hoznak jó döntést, mint rosszat, így nyereségesek maradnak – lásd Warren Buffet. De róla is olvastam már, hogy volt egy-két hajmeresztő szituáció, amikor a saját nyilatkozata szerint is szerencsés volt, nem pedig okos. De mivel hosszútávon gondolkodik és cselekszik, ezért nem pánikol ha esik a piac, hanem inkább kivár és további lehetőségeket kutat.
És mivel nem tudod megverni a piacot, ezért valójában nem is kell erre törekedni. Vagyis nem kell görcsösen a hullám alján venni és a tetején eladni, elég, ha konzisztensen befektetsz, mert a piac folyamatosan egy felfelé trendben van, amit meg-megállít egy-egy gazdasági válság.
Én például könnyű helyzetben vagyok, ha a hullám tetejét nézzük, mert én nem akarom eladni az osztalékpapírjaimat soha. Befektettem és jó esetben életem végéig termelik nekem a passzív jövedelmet osztalék formájában. Vagyis nem érdekel milyen magasan van az áfolyam, nem számít, nem akarom behúzni az árfolyamnyereségem.
Ha egy adott medve piaci hullám alját nézzük, akkor azzal meg azért nem foglalkozom, mert folyamatosan vásárolok. Vagyis eső piacon ugyanúgy havi rendszerességgel veszek részvényeket, mint növekvő piacon. Talán annyi a különbség, hogy ilyenkor egy kicsivel óvatosabb vagyok, és több részletre bontom a vásárlást. Vagyis a havi pénzemet 4-5 részletben költöm el, így ha továbbra is esnek az árfolyamok, akkor egyre olcsóbban jutok a papírokhoz. És itt jön a következő pont.
Örülj neki
Ez egy ritka lehetőség, használd ki. Ne a pánikot és esést lásd egy medve piacban, hanem a kihasználandó helyzetet. Az én tapasztalatom szerint a pánik hatása sokkal jobban „megüti” az adott részvény árfolyamát, mint a valós világpiaci esemény tényleges, cégre mért hatása. Vagyis jobban esik sok részvény ára, mint az indokolt lenne, ezért ilyenkor venni kell.
Az osztalék papírok esetében ez hatványozottan igaz, a stabil cégek (Dividend Aristocrats – ők azok akik több, mint 25! éve egyre növekvő osztalékot fizetnek) árfolyama is esik ilyenkor, de maga a cég a háttérban erős marad. Így az osztalékhozam % amit az osztalék és a részvény árfolyamának hányadosából számolunk ki növekszik. Tehát nagyobb hozamot ad az adott befektetésünk, ha ilyenkor vesszük meg ezeket a papírokat.
Dividend Aristocrats-re példa: Coca-Cola; Johnson&Johnson; IBM; Exxon, Chevron stb – a fenti linken meg tudod nézni, hogy jelenleg melyek ezek a cégek és hány éve fizetnek és növelnek (!) folyamatosan osztalékot. Van köztük olyan, aki 66 éve folyamatosan növeli az egy részvénye után járó osztelékot (pl Procter & Gamble)
Kalkulációs példa:
- Bull market: árfolyam = 100 USD / részvény; osztalék = 4 USD / részvény; osztalkéhozam = 4%
- Bear market: árfolyam = 80 USD / részvény (20%-ot esett); osztalék = 4 USD / részvény (a stabil cégek nem csökkentek az osztalékukon válság során sem); osztalékhozam 5%
Mondj nekem egy olyan világpiaci helyzetet, amikor az emberek nem isznak több kólát vagy valamiért szignifikánsan drágább lesz a termék előállítása. Ez már egy olyan brand, amit tényleg a világ minden pontján ismernek, szeretnek és nagyon kiforrott technológiával (ergo költséghatékonyan) tudják gyártani – cukros víz 🙂
2020-ban volt globális vírus-helyzet, le is esett az árfolyam 38,3 USD-re. Azóta eltelt 2,5 év és visszakúszott a Covid előtti árfolyamra. Vagyis ha a hullám alján veszel (ne feledd, nem tudod eltalálni az alját, de azért meg lehet próbálni), akkor nemcsak az árfolyamon nyersz 22 USD-t részvényenként, (+57%!) de az osztalékod is emelkedett azóta 0,41 USD-ről 0,44 USD-re / részvény ( ez 7,3%-os növekedés!) és 4,3%-os osztalékhozammal vetted 2,7% helyett. => 0,41 USD *4 / 60 USD = 2,7% vs 0,41 USD*4 / 38 USD = 4,3% (azért szorozzuk néggyel a 0,41-et, mert negyedévente fizet osztalékot a cég, de éves hozamot számolunk ki)
Ez ám az igazi sikersztori!
Összegzés
Ne félj a medve piactól és semmiképpen sem add el a papírjaidat pánikolva! Inkább tartsd őket és várd meg míg visszapattan a piac (eddig mindig visszapattant és 1900 óta növekvő trendet mutat). Sőt, ha teheted rendszeresen vásárolj további olyan cégek részvényeit, akik hosszú évek alatt már bizonyították a stabilitásukat, ergo a piaci pánik jobban lenyomja az árfolyamukat, mint az indokolt lenne üzletileg.
Ja, és még valami:
